Azzal nem biztos, hogy tudsz mit kezdeni, ha simán „pénzromlásnak” írjuk le az inflációt, avagy felfúvódásnak. Igen, romlik a pénz, de most ez hogyan függ össze a TE kereseteddel és félretett pénzeddel?
Tartalom:
IMPORT KITETTSÉG
Próbálom egyszerűen leírni ezt is. Mivel itthon nincs például telefon, ezért azt külföldről megrendeled. Összetettebben ez a probléma: se alapanyag, se gyártó, se szakképzett munkaerő összessége ezt itthon nem tudja biztosítani – főleg nem versenyképes áron. Tehát, te vagy közvetlenül külföldről rendelsz – ekkor, legalábbis EU-n kívül, az állam azért próbál VÁM-mal védekezni -, vagy itthon megveszed: ami továbbra is „külföldről jött” áru, te csak a helyi forgalmazót támogathatod közvetve.
Ez a kitettség különösen nagy nyersanyagok szempontjából, hiszen pl. nincs elég olajunk és gázunk a kapacitások lefedéséhez.
AZ INFLÁCIÓ JÓ A KORMÁNYNAK
Azon kívül, hogy a kedves olvasó mérgelődik, a kormánynak ez alapvetően jó. Magasabb árak = több ÁFA bevétel. Példán keresztül: Ha egy áru vagy szolgáltatás tavaly 1000 Ft volt és idén 1200, az 20% infláció – te beszélhetsz haviról is, de év adott hónapjait szokták egymáshoz viszonyítani. Mindkét évben 27% ÁFA-t szedett be az állam mindegyik eladásánál – tavaly 270 forint volt, idén viszont már 324 forint! Szinte észre se veszed, hogy a „magasabbnak” titulált JÓ adózási eredmény például csak egy ROSSZ adatból, egy 20%-os inflációból adódik! Milyen király ez a kormány, növelte az adóbevételeket és még csak jót se kellett csinálnia!
De biztos az államnak is rossz ez azért, igaz? Ez nem igaz, mert csak késleltetve foglalkozik vele – bizonyára láttad az év közbeni árakat és hogy év végén beszél csak REÁLBÉRRŐL vagy NYUGDÍJRÓL. Mivel tetszőlegesen állapítja meg az infláció mértékét – átlagolhat éppen úgy pakurával, mint fűmaggal, hiszen ki kötné meg kezeit -, ezért tetszőlegesen állapítja meg azt is, hogy mennyi lenne a jó reálbér és mennyivel emelkedjen a nyugdíj (amivel neked az év elejétől év végéig nehézségeid voltak és most a következő év jön és még csak a letelt évhez igazít). A reálbért az állami szektorban igazgathatja, az egyéb cégek viszont, jó esetben, maguk próbálják azt lekövetni.
MÓKUSKERÉK PÉLDA
X év január. Te, mint kisnyugdíjas, összesen 1.200.- Ft-ból jössz ki az évben. Veszel egy adag párizsit 100.- Ft-ért, így 1.100.- Ft-od marad. Tudod, hogy be kell osztani a szűkös kis nyugdíjat, de terveid szerint el leszel év végéig.
X év február. Inflációs hatás miatt a párizsid már 120 Ft, így most már annyit kell fizess érte. Valami nem stimmel, érzed a pénztárcádon. A pénztárcádon, melynek tartalmán nem tudsz változtatni. Az infláció hatása bármely hónapra beüthetett volna, de már most megtörtént.
X év október. Kalkulálsz, sehogy sem érted. Az árak emelkedtek, a nyugdíjad nem. Októberre már nincs 120 Ft-od, így veszel valami olcsóbbat 20 Ft-ért.
X év november. Novemberre csődöt jelentesz, még csak az év végéig se kellett elérni. Vedd észre, hogy az infláció lehetett volna bármennyivel is kisebb, te decemberben már SEHOGY sem tudtad volna megvenni az utolsó adag élelmiszert – aminek életszerű esetben tovább emelkedik az ára év közben, miközben nyugdíjad vásárlóereje semmit.
| Hónap | Büdzsé (1.200.- Ft) alakulása | Egyenleg |
| Január | -100 Ft | 1.100.- Ft |
| Február | – 120 Ft | 980.- Ft |
| Március | – 120 Ft | 860.- Ft |
| Április | – 120 Ft | 740.- Ft |
| Május | – 120 Ft | 620.- Ft |
| Június | – 120 Ft | 500.- Ft |
| Július | – 120 Ft | 380.- Ft |
| Augusztus | – 120 Ft | 260.- Ft |
| Szeptember | – 120 Ft | 140.- Ft |
| Október | – 20 Ft | 20.- Ft |
| November | ? | – ? .- Ft |
| December | ? | – ? .- Ft |
A példához lehetne egy életszerű és egzakt példa a Családi Pótlék, mely 2009 (~2008 óta meg összegében – Szerk.) óta jottányit sem változott. Mindeközben – veled, romló pénzeddel, egyáltalán nem foglalkozik – az államnak megy a nagyobb összegű adó. Ezen megállapításokat vonatkoztathatod az EUR árfolyamra is, mivel ott is nagyobb lesz az adója (miközben nálad csak ugyanannyi forint van).
Ej, „nyugdíjaskám”! Hát elég énnekem foglalkoznom és kedveskednem veled év végén – mondjuk belengetek egy 13. havi nyugdíjt… Addig csak kihúzod – ha meg nem, akkor a TB/Nyugdíj kaszából se kell többet rád költeni (ha mégis, akkor emelünk még a nyugdíjkor határon…) -, aztán év elején majd megint lekövetünk valami „tavalyi” inflációt és kezdődhet elölről a mókuskerék – Puszik: Állam.
INFLÁCIÓS HATÁS
Látod, akár csak a KSH adattáblái között is, hogy az árak kezdenek egyre magasabbak lenni. Itt nem csak egy-egy termékkel történik meg mindez, hanem egyszerre többel is (és tegyük fel, hogy nem pont csak az „üzemanyag” adója vagy egyéb állami rendelkezés hat ezekre, de azok is). Az elmúlt évtized akácméz árának alakulását részben rá lehet fogni arra, hogy pusztulnak a méhek, de mit mondjunk a tejfölre? Pusztulnak a tejadó jószágok? Hogy lett a 2022-es 20%-os 1 kg tejföl 280.- Ft 2023-ra 2.190.-? Ez 782,1%-os infláció, emberek!
Csinálsz még rakott krumplit? Persze, csak 12%-os tejföllel… Kis kiszerelésből, mert úgy „olcsóbbnak” tűnik. Ej, fel a fejjel! Csak 1.782 Ft 3 db 325g-os kiszerelésben. Majdnem megvan az 1 kg (igaz, nem 20%-os, de minek is válogatnánk). 5 éve (2019) ennél olcsóbb volt 22 Ft-tal a kg kiszerelés a 20%-os kivitelben, tehát igazán nem értjük, hogy mi a baj…
Ja, értem. De ennek a kiszerelésnek meg több, mint megduplázódott az ára, igaz? A krumpli („burgonya” szóval keresd – Szerk.) meg tojás árát meg akarod nézni? Tegyük fel, hogy szalonnát már nem is szeretnél rá, bár azzal is elég jó.
Elmerengsz: Nem csak, hogy drágábbak lettek az élelmiszerek, de hozzá neked valószínűleg kevesebb a pénzed is. Mert a fizetésed valahogy év közben ezt nem követi le. A külföldi dolgok is többe kerülnek, többet kell adnod az euróért is.
MENEKÜLÉS AZ ÁLLAMPAPÍRBA
Kész a terved: államkötvény (vagy spekulálsz valamivel, pl. arany árfolyammal, egyéb valutával, de az meg rizikó)! Az államnak meg, „hogy-hogy nem elvtársak” (Hofi), éppen kell a pénzed az általuk kigazdálkodott hiány betöméséhez. Tyű! Évente infláció felett 2%-ot is ad, az első évben már 20 ezer forintot 1m Ft befektetése után! Az inflációt 3%-nak mondta, így lehet 5%-od. Hurrá, megveheted a hirdetett szuper biciklit, ami 1.000.000.- Ft-ba kerül és még 50.000.- Ft mehet tartozékokra, sisakra, utazásra! Vásárlásod elhalasztod, irány egy MÁK központ!
A kormányod szerint viszont mindenki támadja őket, még a katicabogár is rossz helyen röpköd, ők mindent jól csinálnak és semmire nem herdálnak milliárdokat. De háború van a Holdon is, rossz a csillagok állása és a vezér gyomrát megfeküdte a Latte Avokádó. Hirtelen nagyon sok kiadása lett – megint, pedig éppen a betöméséhez adtál pénzt -, így kijött egy jó kis 20% valós infláció. A boltosok emelni kezdik áraikat – még ha lassan is, hogy utolérjék ezt a számot. Így a biciklid ára is felmegy 1.200.000.- Ft-ra.
Letelik az egy év, megkapod az ígért 5%-ot (hát igen, amit korábban mondtak infláció), tehát 1m + 50e Ft = 1.050.000.- Ft-od lesz. Csüggedten vakarod a fejed, hogy vajon a hiányzó 150e Ft hol landolt?
Ej, el is határoznád, hogy legközelebb inkább út közben kikapod a pénzed, mielőtt megint valami simlisség lesz ebben az egészben. Első ízben találkozol a kamatadó kifejezéssel. „16 százalék” – mondja egy kedves hölgy az asztal túlvégéről, kinek ennek kitalálásához nincs köze, így rá nem mérgelődhetsz. Mondja, hogy „3 év után még 10% mindig lenne, de 5 év után 0%”. Elképedsz: adózott pénzed MEGINT adóztatják. Mi történik itt? Miért nem úgy hirdeti akkor a kormány, hogy szimplán kisebb kamatot ad? Furcsállod, hogy miért is akard náluk kamatoztatni (bár eközben a bankok vajmi kevés százalékkal kecsegtetnek, így nem sok választásod van).
Már éppen számolgatni kezdenéd, hogy „Na, még talán így is megéri, mert mi van, ha megint nagy infláció jön…„, mikor a kedves hölgy kiegészíti az elmondottakat: „Ja igen, s már van 13% szocho is, így a kamatadóval együtt ez összesen 28%. Adó. Igen, jól olvastad! NAGYOBB az adó százalék összessége, mint a Magyarországon jelenleg használt ÁFA-kulcs, ami 27% – ami rekord az EU-n belül!
Lelomboznak a hírek, de a hölgy biztat téged, hogy ugyan rakd már „5 évre” egy TBSZ (Tartós Befektetési Számla) számlára a pénzed, mert akkor szocho-t egyáltalán, kamatadót meg 5 év után nem kell semmit se fizetned. Eléggé leértékeli közben a kormány a forintot, hogy elgondolkodj az élet lehetőségein.
Az élet ilyen nálunk. Ez az élet és inflációs helyzet Magyarországon vár. Ez a kiszámíthatatlan gazdaság-politika (akarom mondani, „politikai”-gazdaság) nálunk van. Itt, Európában, 2024-ben is.
A fenti QR kóddal a „Legyél a Változás Egyület„-et tudod támogatni REpontoknál. Köszönjük!
XI. kerületi TISZA SZIGET TAGSÁG – ra itt tudsz jelentkezni.
Érdekesnek találtad ezt a cikket? Legyél te is köztünk, legyél te is Rendszerváltó!
Érdekes videókért: Média Hekk
