Sok területen hoz változást az új év. 2025. január 1-én hatályba lépett az Alaptörvény tizennegyedik módosítása: 35 év alatt nem válhat senkiből bíró, de nem csak ügyészekből lehet legfőbb ügyész. A Till Tamás-ügy nyomán született törvény szerint soha nem évülnek el az életfogytiglannal büntethető bűncselekmények, akkor se, ha az elkövető kiskorú. Szerdától akár börtönt is kaphat az, aki az interneten másnak a halálát kívánja. Átrajzolták a választókörzeteket. Kettővel kevesebb képviselőt juthat be a parlamentbe Budapestről, a fővárosban megszűnhet az eddig ismert lomtalanítás. – szedte össze a telex.hu a 2025. évi változtatásokat.
Százmilliárdokat bukunk
Az új évet Magyarország több mint 400 milliárd forintnyi uniós támogatás végleges elvesztésével kezdi. 2022 decemberében indult a 6,3 milliárd eurót zároló feltételességi jogállamisági eljárás, és „az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai az n+2. évet követően nem állíthatók be a költségvetésbe”. A kormánynak 17 feltételt kellene teljesítenie. Az eljárásnál kért egy értékelést decemberben, de nem arról a részről, amivel megúszhatta volna a forrásvesztést: a felfüggesztő döntés hatályban maradt, „mivel Magyarország nem jelentett be korrekciós intézkedést az ezt kiváltó problémák kezelésére”.
A magyar kormány csak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályainak változásáról értesítette az Európai Bizottságot, ráadásul azt is úgy, hogy saját bevallása szerint sem teljesítette a testület minden elvárását, a jogszabály csak a saját álláspontját tükrözte. A továbbra is fenntartott tiltás miatt mostanra erasmuszozni sem mehetnek a modellváltó egyetemekről, holott – egy átfogó megállapodásnak köszönhetően – január 1-től már Svájc is részt vehet többek közt ebben a programban társult tagként.
Megint megváltozott az Alaptörvény
December 17-én már tizennegyedik alkalommal szavazta meg a fideszes többségű parlament a legfőbb jogszabály módosítását. Az Alaptörvény nemrég elfogadott, szerdától hatályos verziója előírja, hogy legfőbb ügyész bárkiből lehet, nem csak ügyészből, a korábban hatályos törvényből kihúzták „az ügyészek közül” részt: „A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges”.
Ezt részben azzal indokolták a törvényhozók, hogy a tisztséget a rendszerváltás óta betöltő három személy közül ketten (Györgyi Kálmán és Polt Péter) nem is voltak ügyészek, részben pedig azzal, hogy más európai országokban sem feltétel a pozíció betöltéséhez az ügyészi múlt.
Módosul az is, hogy kiből lehet bíró: legalább 35 évesnek kell lenni ahhoz, hogy valakit kinevezzenek. A törvényhozók szerint ez „biztosíthatja a leendő bírák szakmai felkészültségének további erősítését, valamint hozzájárulhat a közbizalom erősítéséhez és a bírói döntéshozatal minőségének javításához”.
Heves tiltakozással fogadta a szakma a reformot, Szabó Péter az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke le is mondott miatta. Szabó utódja, Pecsenye Csaba a Telexnek adott interjújában elmondta, az alsó korhatár emelésével, a jelenlegi bérek mellett „nem nagyon lesz olyan jelentkező”, aki bírónak menne. Az OBT elnöke szerint így a bíróság nem tud azoknak jövőképet mutatni, akik „bírósági szervezeten belül szocializálódtak és készültek a bírói pályára”.
Nem évülhetnek el az életfogytiglannal büntethető bűncselekmények
A Büntető törvénykönyv január 1-től hatályos módosításával soha nem évülhetnek el az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények. Akkor sem, ha az elkövető kiskorú.
A kormánypártok ezzel a törvénymódosítással egyértelműen a 2000-ben tizenegy évesen meggyilkolt Till Tamás ügye miatti közfelháborodás és jogértelmezési vita élét akarta elvenni. A korábbi jogszabály szerint ugyanis szabadon kellett engedniük a rendőröknek a brutális gyilkossággal vádolt F. Jánost, aki a bűncselekmény idején csak 16 éves volt.
Kevesebb parlamenti képviselője lesz Budapestnek
2024. december 17-én fogadta el az Országgyűlés a választási törvény újabb módosítását. 2024 utolsó napján léptek hatályba a törvénymódosítás azon része, ami szerint Budapesten az eddigi 18 helyett csak 16 választókerület lesz. Így 2026-ban kettővel kevesebb egyéni képviselő juthat be a parlamentbe. Ez a parlamenti ellenzéket különösen érzékenyen érintheti, 2022-ben a 18-ból 17 budapesti választókerületet is hatpárti ellenzéki jelöltek nyertek meg. Mivel nőtt a budapesti agglomeráció népessége, Pest vármegyében több választókerület lesz: az eddigi 12 helyett 14 lesz, de módosult Fejér és Csongrád vármegye beosztása is.
Drágulnak az autópálya-matricák
A legnépszerűbb, autókra érvényes, 10 napos matrica 220, a vármegyei matrica 230 forinttal drágul. Az éves pályamatrica 1950 forinttal kerül majd többe, a 2024-ben bevezetett napi matrica 5310 forint lesz. Emelkedik a pótdíjak összege is, 60 napon belül 26 640 forint, 60 napon túl 91 780 forint lesz. A díjakat a korábbiakhoz hasonlóan az aktuális év augusztusi inflációs adata alapján határozzák meg.
Nevet vált a Vodafone és a Digi
A 2025. január 1-én létrejövő One márka alatt egyesíti a NER-es 4iG a csoporthoz tartozó cégek, így a Vodafone Magyarország, az Invitech ICT Services, az Antenna Hungária és a Digi telekommunikációs kereskedelmi szolgáltatásait. A négy cég januártól közös márkanevet fog használni, de csak 2025 második felétől fognak fokozatosan beolvadni a One Magyarország Zrt.-be. A 4iG szeptemberben jelentette be, hogy feldarabolják a magyar Vodafone-t, 2025 januárjától különválasztja a kereskedelmi és az infrastruktúra divíziókat. Az infrastruktúra működtetését végző vállalat V-Hálózat Távközlési Zrt., a kereskedelmi társaság One Magyarország Zrt. néven folytatja működését. A 4iG csoport egyébként már One néven működteti mobilszolgáltatását Albániában és Montenegróban is.
Változik a SZÉP-kártya felhasználása
2025-től több dolog is változik a SZÉP-kártya felhasználása körül, például jön a digitális verzió. Emellett minden SZÉP-kártyán lehet nyitni egy Aktív Magyarok nevű új zsebet, amibe havi 10 ezer forintot utalhat a munkáltató és sportolásra, aktív életmódra költhető el. Nőni fog az az összeg is, amit a munkáltató kedvezményes adózás mellett nyújthat, 450 ezerről 570 ezerre. Változás az is, hogy 2025-től ideiglenesen a kártyán lévő összeg 50 százalékát lakásfelújításra is fel lehet használni. Az új szabályozás értelmében a kártyát fel lehet használni többek között vasáru-, építőanyag-, festék-, és üveg-kiskereskedelemben (kivéve szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét), mellette vehetünk vele bútort, lámpát, edényt, evőeszközt, szőnyeget, csempét, háztartási cikkeket, iparcikkeket (kivéve ruhát, kozmetikumot, ékszert, játékot és sportcikket).
Megszűnik a Pénzügyminisztérium
A Pénzügyminisztérium december 31-én „a Nemzetgazdasági Minisztériumba történő beolvadással” megszűnik. Mivel Matolcsy György jegybankelnöki megbízatása 2025. március 1-jéig tart, Varga Mihálynak lesz két hónapja felkészülni a Magyar Nemzeti Bank vezetésére. Orbán Viktor november végén, a Kossuth rádióban jelentette be, hogy Matolcsy utódjaként egy stabil szövetségest, Varga Mihályt jelöli a Magyar Nemzeti Bank elnökének. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már a bejelentés után nem sokkal üdvözölte Varga jelölését, ami abból a szempontból sem meglepő, hogy a korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként dolgozó Nagy ismerten nagyon rossz viszonyban volt főnökével, Matolcsy Györggyel.
Varga Mihály jegybankelnök-jelölti meghallgatását a karácsony előtti héten tartották meg a parlament gazdasági bizottságban. A jegybankelnök-jelölt felvezetőjében és a képviselői kérdésekre adott válaszaiban is arról beszélt a legtöbbször, hogy a jegybank függetlenségét a törvények garantálják, a jegybank legfontosabb feladata pedig az árstabilitás biztosítása.
Bevezetik a digitális bizonyítványt
A következő tanévtől kezdődően megszűnik a hagyományos, papíralapú bizonyítvány. Az érettségi bizonyítvány kivételével alapvetően digitális bizonyítványt fognak kapni a diákok. Így a jövőben az iskolai bizonyítványokat a tanulmányi rendszerben állítják ki, ezeket az igazgató elektronikusan írja majd alá. Kifejezett kérésre azonban továbbra is adnak a diákoknak papíralapú díszpéldányt. A javaslat indoklása szerint a módosítás jó példa arra, hogyan lehet gyorsan, kevésbé költségesen megvalósítani egy elavult működésmódot.
Szigorítják a parlamenti megemlékezéseket
Január 1-től lép hatályba a parlamenti megemlékezéseket szigorító törvénymódosítás is. Szerdától „minden esetben tervezett módon és méltó körülmények között” lehet csak az Országgyűlésben megemlékezéseket tartani, és ezekről a Házbizottság fog dönteni. Nem javasolhat megemlékezést bárki a Házbizottságnak, csak a házelnök (jelenleg Kövér László), a Házbizottság tagjai, valamint a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke. Ha a Házbizottságban nem tudnak dönteni a megemlékezésről, egy személyben a házelnök fog dönteni. A törvénymódosítást azután fogadta el a parlament, hogy a momentumos képviselő, Bedő Dávid szeptember végén arra kérte a képviselőket, felállva emlékezzenek meg az ALS-ben meghalt Karsai Dániel alkotmányjogászról. Még Orbán Viktor miniszterelnök is felállt, de aztán Kövér László leszidta a momentumos képviselőt, mert szerinte a megemlékezés ízléstelen provokáció és politikai propaganda volt a halál kultúrája mellett.
Ösztöndíjat kapnak a gyerekes egyetemisták, viszlát lex CEU
2025. február 1-től a kormány harminc éves korig ösztöndíjjal támogatja a gyereket vállaló, házas egyetemi hallgatókat. Az erről szóló törvény szerint azokat, akik eddig önköltséges képzésre jártak, átsorolják állami ösztöndíjas képzésre. A gyereket nevelő doktoranduszoknak meghosszabbítják a doktori értekezés leadási határidejét, a szülők megkaphatják a gyerekek otthongondozási díját is. Ugyanez a törvény egyébként szigorított a külföldi egyetemek magyarországi működési feltételein is, hatályon kívül helyezte a lex CEU-t.
Börtönt is kaphat az aki az interneten más halálát kívánja
Akár egy év börtönnel is büntethetik azt, aki kommentben más halálát, megkínzását helyezi kilátásba. Az erről szóló törvényjavaslatot december 17-én fogadta el az Országgyűlés. Az internetes agresszió visszaszorításáról szóló törvény többek között a sajtószabadságról szóló, a médiaszolgáltatásokról szóló törvényeket és a Büntető törvénykönyvet is módosítja. A törvény szövege szerint
„aki nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos
- a) halált okozó, vagy
- b) különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Vége lehet a budapesti lomtalanításnak
Az eddigi formájában lehet, hogy a 2024-es volt az utolsó budapesti lomtalanítás. A Molhoz tartozó MOHU hulladékgazdálkodási vállalat azért szüntetné be az 50 éves múltra visszatekintő rendszert, mert szerintük rendetlenséget eredményez a közterületeken, fennakadásokkal járhat, zavarja a lakókat, több napra megnehezíti a parkolást, a városképet, és a tisztaságot is jelentősen rontja. A MOHU terve szerint 2025-től a fővárosi kerületekben díjmentesen csak előre megadott időpontban, előre megadott gyűjtőpontokra lehet majd elvinni a lomokat. A három napig nyitva tartó pontok maximum 800-1000 méterre lehetnek majd egy lakástól. A lomtalanítás jövője már januárban eldőlhet. A Fővárosi Közgyűlés december végén egységesen úgy szavazott, hogy „elutasítja a lomtalanítás tervezett átalakítását, amely társadalmi egyeztetés nélkül, a budapestiek érdekeivel ellentétes módon lett előkészítve”.
Átalakítják a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot
December végén fogadta el a parlament a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakulásáról szóló törvényjavaslatot. Egységes jogi személlyé válik a HUN-REN, ezzel pedig egy több éves átalakulási időszak kezdődik meg. A törvény első verziója heves ellenállást váltott ki a kutatókból, mert a kormány nem egyeztetett a kutatóintézetekkel, bizonyos szempontból a hálózat vezetőivel sem. A kutatóhálózat átalakításához kapcsolódó fontos esemény volt az is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia eldöntötte: eladják az akadémia ingatlanvagyonát a kormánynak. A kormány ezeket az ingatlanokat átadja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak.
Megszűnik az Ügyfélkapu, de nem teljesen
Január 16-án búcsút mondhatunk az eddig ismert online ügyintézésnek, ugyanis megszűnik az Ügyfélkapu. Az Ügyfélkapu+ viszont hosszabb távon is megmarad, ezzel vagy a Digitális Állampolgár (DÁP) alkalmazással lehet majd bejelentkezni az állami weboldalakon és alkalmazásokban. A változásra az indoklás szerint azért van szükség, hogy gyorsabban menjen az ügyintézés, és ne tudjanak visszaélni a személyazonosságunkkal. Februártól így nem lesz szükség arra, hogy fizikailag nálunk legyenek a legfontosabb okmányaink, a személyazonosító igazolványunk, a vezetői engedélyünk, a lakcímkártyánk, a TAJ-kártyánk vagy az adókártyánk. Ezek mindegyike elérhető lesz a DÁP alkalmazással.
Nő a minimálbér és a garantált bérminimum is
December 12-én a Magyar Közlönyben jelent meg a kormányrendelet, ami meghatározza, hogy 2025. január 1-jével a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő. A rendelet értelmében a minimálbér nem lehet kevesebb mint 290 800 forint, a garantált bérminimum összegének pedig legalább 348 800 forintnak kell majd lennie.
A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók megállapodása értelmében a minimálbér emelésére az ezt követő években az alábbi módon fog történni:
- 2026. január 1. napjától 13 százalékos (minimum 328 600 forint)
- 2027. január 1. napjától 14 százalékos emelés lesz (minimum 374 600 forint).
Munkáltatói oldalról mindezzel az a nagy kihívás, hogy a magyar munkaerőpiacon jelenleg mindössze 1 százalékos az éves termelékenység-javulás, az infláció 4 százalék alatti, a növekedés pedig 2024-ben 1 százalék alatti, de 2025-ben is vélhetően 3 százalék alatti lesz. Ha ezeket a tényezőket összeadjuk, akkor kiderül, hogy a munkabérek megemelése egyelőre csak úgy képzelhető el, ha a cégek költségei nőnek, nyereségességük romlik. Természetesen mindezt egy rakás egyedi tényező is befolyásolhatja, de az biztos, hogy a cégeknek vagy növelniük kell valamiképpen a teljesítményüket, vagy aligha képzelhető el ez a paraméterrendszer elbocsátások nélkül.
Nő a tanárok és az óvónők fizetése
Január 1-én folytatódik a tanárok és az óvónők tavaly megkezdett béremelése, átlagosan 21,2 százalékkal fog nőni a fizetésük. A pályakezdő gyakornokok fizetése bruttó 640 900 forintra emelkedik, ezzel együtt pedig az egyes fokozatokhoz tartozó sávhatárok is nőni fognak. Az emelés nem lesz azonban feltétlenül egységes, a munkáltatónak lehetősége lesz differenciálni egyes tanárok fizetései között. A kormány ezzel teljesíti az Európai Bizottságnak tett vállalását, miszerint 2025-re a tanárok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát. A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust, valamint a szakképzésben dolgozó oktatókat is érinti.
Csak kistelepüléseken lesz elérhető az Otthonfelújítási Program
2025 január 1-től új otthonfelújítási programot indít a kormány, amiben a gyerekes családok 3 millió forint támogatást és maximum 6 millió forint kedvezményes hitelt vehetnek fel. A korábbi programokkal ellentétben az új, Vidéki Otthonfelújítási Program már csak az 5000 fősnél kisebb településeken lévő ingatlanokra érhető el. Ilyen településből 2887 van az országban.
A támogatást a legalább egy gyereket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti, olyan ingatlanra, amely az igénylő, illetve gyermeke vagy szülője együttesen legalább 50 százalékos, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonában van. Az igénylőnek – együttes igénylés esetén mindkét félnek – nem lehet a NAV-nál meghatározott összeget meghaladó köztartozása, és legalább 1 éves tb-jogviszonyt kell igazolni.
Nem jöhet több ázsiai vendégmunkás
December végén sokkolta a külföldi vendégmunkások szervezésével foglalkozó, és az őket üzemekben foglalkoztató cégeket egy törvényjavaslat, ami 2025-től lényegében megtiltaná, hogy ázsiai vendégmunkások jöhessenek az országba. Az azóta el is fogadott, január 1-től már érvényes törvény alapján 2025-től csak grúz és örmény vendégmunkások kaphatnak engedélyt, vagyis kazah, vietnami, Fülöp-szigeteki dolgozók már nem jöhetnek. A kormány emellett 35 ezer főben maximálta a beengedhető és foglalkoztatható vendégmunkások számát.
A szakmát teljesen váratlanul érte a döntés, a kormány kevesebb, mint egy hetet adott a javaslat véleményezésére és a beterjesztés előtt nem konzultált az érintett cégek képviselőivel. Piaci hangok szerint a kormány arra számít, hogy a jelenlegi rossz gazdasági környezetben 2025 elején több cégnél is elbocsátások lesznek, a választások előtt pedig nagyon rosszul venné ki magát, ha a magyar dolgozók nem kapnak állást, az ország pedig tele van ázsiai vendégmunkásokkal.
Még nehezebb lesz menekültként Magyarországra jönni
Az újév első napjától lép hatályba az a kormányrendelet is, amely szigorítja a menedékjogi kérelmek beadását. A rendelet értelmében annak, aki Magyarországra azzal a céllal akar beutazni, hogy idemeneküljön, előre kell erről tájékoztatnia a menekültügyi hatóságot. Szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk a menekültügyi hatóságnak a magyar nagykövetségen, abban az országban, ahonnan menekülnek. Sőt, még külön meg is hallgatja a menekültügyi hatóság azokat, akik menedékjogot akarnak kapni Magyarországon.
Nehezebb lesz alkoholt reklámozni
2025. január 1-től szigorúbb szabályok vonatkoznak arra, hogy hogyan lehet reklámozni alkoholos italokat. A 2008-as reklámtörvény módosítása a gyerekek védelme érdekében több helyen is megtiltja az alkoholos italok reklámozását. A jogszabály szövege szerint az új év első napjától tilos közzétenni alkoholtartalmú ital reklámját:
- sajtótermék első borítólapjának külső oldalán, illetve − honlap esetén − a nyitó oldalon,
- színházban vagy moziban 20 óra előtt,
- gyermek-, illetve fiatalkorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, annak teljes időtartama alatt és közvetlenül azt követően,
- egyértelműen játék céljára szánt terméken és annak csomagolásán, vagy
- köznevelési és egészségügyi intézményben, továbbá ilyen intézmény bármely bejáratától számított kétszáz méteres közúti, illetve közterületi távolságon belül szabadtéri reklámhordozón, kirakatban vagy közterületről egyébként látható helyen
Megszűnik a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
2024 utolsó napján jogutód nélkül megszűnt a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ). A szervezet dokumentumait alapvetően a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához kell elrakni, amit nem, azt több más szerv között osztják szét. A KIFÜ tavaly 9,8 milliárd forintnyi uniós támogatást nyert arra, hogy népszerűsítsék a fiatalok körében a programozást, de ennek kevés eredménye lett. Nem is nagyon lehet tudni, hogy a támogatás nagy részét mire költötték el.
A magyar uniós elnökséget lengyel váltja
Az új évvel véget ér az EU miniszteri Tanácsának magyar elnöksége, amit Lengyelország vesz át. A tagállamokat képviselő testület a következő hat hónapban a lengyelek programja szerint a biztonságra koncentrál majd. Az új elnökség lesz az első, ami teljesen a decemberben lezárult uniós intézményi átmenet után dolgozik, így a magyaroktól megörökölt lezáratlan ügyek mellett az új Európai Bizottság első száz napra tervezett javaslatai is hamar munkát adnak majd neki.
Egy csere miatt többek között a magyar jogállamiság is téma lesz a Tanácsban, miközben a magyar kormány Marcin Romanowski ügyében épp a lengyeleknél lát jogállamisági válsághelyzetet. A lengyel-magyar viszonyt tovább feszítheti az oroszok elleni szankciók meghosszabbításának kérdése, az orosz jegybank vagyonáról szóló döntés, amiről a magyar vezetés Donald Trump januári hivatalba lépése után döntene, vagy az első csatlakozási fejezetek megnyitása Ukrajnával, ami szintén 2025-ben kerülhet terítékre.
Románia és Bulgária is teljesen csatlakozott a schengeni egyezményhez
Ha nem is az EU, de a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet január 1-től bővül szárazföldön. A magyar elnökség decemberben négyoldalú alkuval alapozta meg, hogy Ausztria ne vétózzon, és a tagállamok teljesen beengedjék Bulgáriát és Romániát, miután tavaly már döntöttek a vízi és légi forgalomnál az ellenőrzések eltörléséről a többi schengeni ország felé. A négyoldalú nyilatkozat alapján viszont gyakorlatilag bevezetnek egy legalább fél éves átmeneti időszakot is a magyar-román és a román-bolgár határon. Ezalatt a korábbi határellenőrzést szúrópróbaszerű ellenőrzések váltják fel.
Ha nem kapunk támogatásokat, nem tudunk működni
A Telex jelentős részben az olvasók támogatásából él. Ennek köszönhetően tudunk lényegében közszolgálati feladatokat ellátni, tartalmi korlátozások nélkül. Rengeteg nagyszerű, az ország tájékoztatása szempontjából kulcsfontosságú dolgot azért tudunk megtenni, mert támogattok minket. A létezésünk alapfeltétele, hogy a támogatásokat rendszeresen kapjuk, ezért arra kérünk: ha teheted, támogass minket minden hónapban, és ha fontosnak tartod a munkánkat, kérd meg erre ismerőseidet is!
#újbuda#ujbuda#ujbudai#újbudai#11. kerület#XI. kerület
____________________________________________________________________________________________________________
A fenti QR kóddal a „Legyél a Változás Egyület„-et tudod támogatni REpontoknál. Köszönjük!
XI. kerületi TISZA SZIGET TAGSÁG – ra itt tudsz jelentkezni.
Érdekesnek találtad ezt a cikket? Legyél te is köztünk, legyél te is Rendszerváltó!
Érdekes videókért kattintson ide: Média Hekk
