Előre figyelmeztették az Orbán-kormányt, hogy tömegesen ragadhatnak kórházban az elhagyott kisbabák, de hiába – írja a Népszava

Akár 300 elhagyott csecsemő is lehet a korházakban. Az elszegényedés egyre komolyabb problémákt a vet fel Magyarországon. A helyzett egyre kilátástalanak látszódik. A „családbarát” kormányunk jól látható módon a gyerekvédelemhez hasónlan itt is csak maszatol, valódi megoldásokat nem ad. A nevelőszülői hálózat és a családtámogatás megerősítése helyett szabálymódosítással próbálta megoldani a kórházban élő elhagyott csecsemők helyzetét a kormány, de nem járt sikerrel.

Már 2023-ban figyelmeztette az Orbán- kormányt a Gyermekjogi Civil Koalíció „a három év alatti, kényszerűen az egészségügyi rendszerben elhelyezett gyermekek” sorsának tarthatatlanságára. Nem sokkal azután tette ezt a szervezet, hogy felmérésükben arra jutottak: 2023-ban 50-100-ra nőtt azoknak a csecsemőknek a száma, akiket a kórházban hagytak szüleik, a gyermekvédelem viszont nem tudott gondoskodni róluk, így az egészségügyi intézményben „ragadtak”. A Gyermekjogi Civil Koalíció akkor azt kérte a döntéshozóktól, az ágazat irányítóitól: vizsgálják ki a „kórházi gyermekügyeket”, tekintse át a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer hiányosságait, különös tekintettel a csecsemők elhelyezési nehézségeire, örökbefogadásukra, a nevelőszülők helyzetére.

Egyre kevesebben vannak a csecsemőket fogadó nevelőszülők, nincsenek különleges, kislétszámú gyermekotthonok, a gyerekvédelmi rendszer pedig nem végzi el a feladatát abban sem, hogy a kisbabák minél hamarabb kikerüljenek a kórházakból, akár a vérszerinti családjuk komplex támogatásával, akár egy megalapozott, mihamarabbi örökbefogadással, ezért emelkedik a kórházban élő csecsemők száma – mondta Katonáné Pehr Erika, a Gyermekjogi Civil Koalíció alapító-vezetőségi tagja.

A kórházban maradt babák sorsa kapcsán Katonáné Pehr Erika elmondta, hogy 2024. július 1-jén hatályba lépett egy új, több pontján kifogásolt szabály, ráadásul az sem hozott áttörést. A szabály kimondja: az örökbeadáshoz nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét közvetlenül a születést követően az egészségügyi intézményben hagyja, és a zárójelentés kézhezvételétől számított hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik a csecsemőért. Akkor is ez a helyzet, ha írásban vagy jegyzőkönyvbe foglalva nem tesz külön nyilatkozatot az egészségügyi intézmény felé, hogy a gyermeket onnan szándékában áll elvinni.

A szakember szerint már az sem jó, hogy a sorsuk alakulását eldöntő hat hetet a kórházban kell kivárniuk a babáknak.

– Utána viszont a gyermekvédelemnek mindenképpen alkotmányos kötelessége lenne őket kihozni a kórházból, és elhelyezni őket a gyermekvédelmi rendszerben. Azokat is, akiket majd örökbe fogadnak, és azokat is, akiket nem. Ám nincs hova, és nincs kinek – mondta Katonáné Pehr Erika. Meg kell teremteni annak személyi és tárgyi feltételeit, hogy a kórházban hagyott újszülötteket mindaddig speciális nevelőszülőknél lehessen elhelyezni, amíg nem kerülnek a nevelésükre alkalmas családtaghoz, illetve örökbefogadó szüleikhez. Kijelentette: egy egészséges csecsemő ellátása, gondozása pár hét után már nem az egészségügy feladata, azonban a kórházban hagyott csecsemőket érintő akkut problémát önmagában az örökbefogadhatóság lehetőségének megteremtése nem tudja megoldani, a gyermekvédelmi rendszert fejleszteni kell.

Ezt jelzik a számok is, hiszen Katonáné Pehr Erika szerint a kórházban maradt kisbabák közül 10-20-nál kezdődött el július óta az örökbefogadási folyamat. Lapunk kérdésére elmondta, jelenleg mintegy 2000 örökbe adható gyerek van Magyarországon, és körülbelül 2700 pár szeretne örökbe fogadni, 60-70 százalékuk 3 év alatti gyereket. A Belügyminisztérium kérdésünkre közölte: idén, augusztus 31-ig 869 örökbefogadási eljárás zajlott le Magyarországon, ami sokkal több, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Ebben a számban már benne vannak a 2024. július 1-jén hatályba lépett új jogszabály esetei is.

A szakember kitért arra is, hogy a kórházban maradt gyermekek jövőjének alakulásából a gyermekvédelmi rendszer teljesen kihagyja a szülőket, a családot. 

Szerinte arra lenne szükség, hogy egy szakmai team egyenként, a családdal közösen vizsgálja meg a lehetőségeket, kezdve azzal, hogy a kisbaba hazagondozható, vagy nem. – Sok esetben, segítséggel az anya magához venné a gyerekét, A család tájékoztatása, megsegítése viszont jelenleg egyenlő a semmivel, ami ugyanúgy emberjogi kérdéseket vet fel, mint a csecsemők hónapokig kórházban tartása – fogalmazott, megemlítve, ehhez a problémakörhöz tartozik a szexuális felvilágosítás hiánya, a fogamzásgátláshoz való hozzáférés nehézsége, a nem létező bérlakásprogram és a szegénység is.

Forrás: Népszava

#újbuda#ujbuda#ujbudai#újbudai

A fenti QR kóddal a „Legyél a Változás Egyület„-et tudod támogatni REpontoknál. Köszönjük!

XI. kerületi TISZA SZIGET TAGSÁG – ra itt tudsz jelentkezni.

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Legyél te is köztünk, legyél te is Rendszerváltó!

Érdekes videókért: Média Hekk