„Érzed” a Romániába költözés késztetést? Miniszterelnökünk újra alkot és kijelent…

„Aki azt érzi, a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán, ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – mondta remélhetőleg mihamarabbi ex-miniszterelnökünk egy ellenzéki kritikára, melynek köze se volt az említett országhoz.

Tartalom:

• Előzmény
• Bibi van – Eurostat
• Eltűnő megjegyzés
• Miért mennél Romániába
• Románia és a migráció

Te is segíteni szeretnél? Legyél TE is a történelem része, írj történelmet! Legyél te is Rendszerváltó! Hidd el, egy csésze kávé ára (sőt, hiszen 500.- Ft már arra se elég) is sokat segít! Köszönjük a nép és az utódok nevében! – Szerk.

ELŐZMÉNY

Ahogy például a hvg.hu (2. oldalra kell lapozni – Szerk.) is leközölte, az alábbi beszélgetés zajlott le az „azonnali kérdések” között:

„Ne külügyminisztert játsszon, hanem foglalkozzon az ország dolgaival” – bírálta egy MSZP-s képviselő a miniszterünket, mire ő a fenti – „Aki azt érzi, a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda és majd mesélje el, mit látott” – replikát adta, majd úgy folytatja, hogy az Eurostat szerint a mélyszegénységben élők aránya csökkenő tendenciát mutat. A beszélgetés hosszabb változata sem ad magyarázatot a jelentős összefüggésre (fent linkelt oldalon megtekinthető). Na, mi az első bibi?

Első „bibink”, hogy ez nem elérhető itt: https://www.parlament.hu/documents/d/guest/ny241104.

BIBI VAN – EUROSTAT

Második „bibink” (azért hívom így, hogy mosolyt csaljak az arcodra ebben a rideg valóságban), hogy az említett Eurostat NEM ismeri a „mélyszegénység” fogalmát. Ha megpróbálnád úgy keresni, hogy külön választod „mély szegénység”, akkor a legutolsó adatnak „2012”-őt kapod.

Akkor legyünk angolosak, legyen „extreme poverty”. Ugyan így sem fogad nagy siker, de nem adjuk ám fel! Menjünk bele cikkekbe és hivatkozott forrás linkek „publikációi” között egy kis kincsre bukkanunk:

https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/422bd8cb-e686-11ee-8b2b-01aa75ed71a1/language-en (PDF letölthető, angol nyelvű).

Azért kincs, mert legalább van benne néhány frissebb adat is, mint amit amúgy a KSH leközöl. Nem tudom észrevetted-e, de mintha nehezen frissülnének szegénységi meg oktatási adatok (Na, hogy is vagyunk azokkal a kompetenciamérésekkel?). Ne húzzuk az időt, a színpad a magyar teljesítményé (nevetséges, számomra valótlannak tűnő statisztikai adatokkal – e tekintetben Népszavát, Nagy Attila Tibort javaslok miértekre – nem kívántam foglalkozni; fontos, hogy lásd az „évszámokat”):

• A súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés – azt hiszem ez lehet a „mélyszegénység” – aránya az egyik legmagasabb az EU-ban (9,1% 2022-ben). A lakhatási költségek túlterheltségi aránya a 2021-es 2,4%-ról („az átlagosnál jobb”) 2022-ben meredeken emelkedett 8,1%-ra („figyelni kell”), ami súlyosbítja a magas megélhetési költségeket sok alacsonyabb jövedelmű háztartás számára.
• Míg a nemek közötti foglalkoztatási különbség 2022-ben 9,8 százalékpontos lesz, és még mindig „átlagos”, addig a fogyatékkal élők foglalkoztatási rése 3,6 százalékponttal, 32,4 százalékponttal (szemben az uniós 21,4 százalékponttal) igen magas szintre emelkedett, ami „kritikus helyzetet” jelent, miután korábban „megfigyelendő” volt.
• Az alacsonyan képzettek és a romák foglalkoztatási rátája jelentősen az átlag alatt van (38,7%, illetve 47,3% a 15-64 éves korcsoportban, szemben a 2022-es 74,4%-os átlaggal).
• Fontos, hogy az alacsony bérű (az átlagbér 50%-át kitevő) egyedülálló személyek adóterhe 2016 óta 3,3 százalékponttal, 2021 óta pedig 0,4 százalékponttal csökkent az EU-ban. Ez azonban 2022-ben tagállamonként nagy eltéréseket mutatott – Magyarország 41%.
• Magyarországon a felnőttképzési törvény 2023-as módosítása bevezette a rövid (főként online) tanfolyamok nyújtására és azok tanúsítására vonatkozó kulcsfontosságú fogalmak és eljárások jogi meghatározását. Magyarországon 2023 nyarán elindult egy ÁME-projekt (TSI), amely támogatja egy átfogó jogi keret és egy, az oktatás és képzés valamennyi szintjére kiterjedő mikro-tanúsítványok adatbázisának létrehozását. Amint ez a keretrendszer létrejön, az RRF és az ESZA+ (ESF) finanszírozása a mikro-tanúsítványok fejlesztésének és használatának ösztönzésére fog felhasználásra kerülni. Na, ez mi (68. oldal)?
• Magyarország nemzeti szegénységcsökkentési célját úgy fogalmazza meg, hogy a gyermekes családok anyagi és szociális nélkülözési rátája 13%-ra csökkenjen, és ezáltal 292 000 fővel csökkenjen az AROPE-ban („At Risk Of Poverty or social Exclusion”: Szegénység vagy társadalmi kirekesztés veszélye – Szerk.) élők száma. „Az érintettek aránya a 2022-es 18,4 százalékról 19,7 százalékra nőtt 2023-ra” – Privatbankar.hu.
• Az oktatásból és képzésből idő előtt kilépők, 2022 (%, a 18-24 évesek aránya, NUTS 2 (földrajzi területek szerinti behatárolásban segít az elnevezés – Szerk.) régiók szerint; uniós átlag: 9,6%)
• A szociális transzferek (a nyugdíjak kivételével) hatása a szegénység csökkentésére, 2022 (%, NUTS 2 régiók szerint; uniós átlag: 35,3%)
  

Keresésünk egyébként eredményt hoz a sima szegénységre keresve („poverty”), de nem kapunk reális képet.

A fentieket nagyobb képként is megnézheted: Jobb-klikk és „kép megnyitása új ablakban”.

ELTŰNŐ MEGJEGYZÉS

A keresők jó barátaink, hogy gyorsan infót kapjunk például állítások igazolásához. Igen meglepő volt szembesülni vele, hogy a fenti mondat „eltűnt” a miniszterelnok.hu oldalról (keress rá, még felhozza a kereső valószínűleg). Mi lehet az oka? – tettem fel a kérdést. Valahol csak megvan ott! Keressünk rá a „román” szóra. Semmi. Várjunk csak,… azt hiszem találtam egy jó tippet: „kitért arra, hogy pénteken Magyarországra látogat a román kormányfő, és reményének adott hangot, hogy a kétoldalú kapcsolatok kedvezőbbek lesznek, mint voltak.” Forrás. Mi sem lehet szebb gesztus, hogy legalább a látogatás alkalmából eltávolítjuk az ominózus üzenetet. Azért szerintem sok sajtótermék lehozta, de sebaj.

MIÉRT MENNÉL ROMÁNIÁBA

Felvetődik a kérdés, hogy ugyan miért feltételezi bárki, hogy mi elmegyünk a románokhoz. Nézzük meg, hogy milyen kiadásokkal élnénk ott (RO) az itthoni (HU) állapotokhoz képest:

45 : 12 arányban Románia nyert. Van jó hírünk is! Ha a fenti táblázatot megnézed, akkor láthatod, hogy a „teniszpálya-bérlés” nálunk olcsóbb! 🙂 Mivel 45 tényezőt hosszabb lenne felsorolni, mint 12-őt, ezért nézzük meg azt, ami náluk drágább („teniszpályát” már írtam, ezért 11):

Étteremnél:

• Hazai sör (0,5 literes csapolt)
• Importált sör (0,33 literes üveg)
• Cappuccino (normál)
• Cola/Pepsi (0,33 literes üveg)
• Víz (0,33 literes palack)

Üzletekben:

• Tojás (normál) (12 db)
• Csirkefilé (1 kg)
• Víz (1,5 literes palack)
• Hazai sör (0,5 literes üveg)
• Importált sör (0,33 literes üveg)

Rezsi:

• Alapvető (villany, fűtés, hűtés, víz, szemét) 85 m² lakás számára

Megjegyzés: Társasági adót nem láttuk értelmét összehasonlítani, mivel ugyan simán alacsonyabb volna itthon, de nekünk van iparűzési adónk meg innovációs járulékunk, amivel a magyar adózás megint magasabb lenne. A táblázat elkészítésénél a „Cost of Living” (~megélhetés ára) oldalt használtam, ahol magad is tájékozódhatsz.

„Nem tudják az emberek, milyen jó nekik Magyarországon” – Nagy Márton, Magyarország „nemzet”gazdasági minisztere. Forrás.

ROMÁNIA ÉS A MIGRÁCIÓ

Ennyi volna, vagy van még valami? Nem vagyok túl lelkes, mert a saját országunk adatai jobban érdekelnek, de lássuk miket találunk, ha megnézzük a kormány KSH adatait. Sajnálatos módon találunk pár valóban meghökkentő tényt. Ezekhez most három különböző grafikont készítettünk, melynek értelmezését a kedves olvasóra bízzuk, mivel önmagunkért beszélnek:

#újbuda#ujbuda#ujbudai#újbudai

_____________________________________________________________________________________________________________

A fenti QR kóddal a „Legyél a Változás Egyület„-et tudod támogatni REpontoknál. Köszönjük!

XI. kerületi TISZA SZIGET TAGSÁG – ra itt tudsz jelentkezni.

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Legyél te is köztünk, legyél te is Rendszerváltó!

Érdekes videókért: Média Hekk