Valóban kiöregednek az orvosaink? Kevesen vannak, vagy éppen többen? Ha többen, akkor kinek; ha kevesebben, kihez? Miért lassabb a mentés és milyen a kórházi ellátás?
Többségünk tudja, hogy baj van az egészségüggyel. Tudja, hogy nem az ott dolgozó ápolók, orvosok, szakemberek hibája miatt lassú minden. De ha nem ez az ok, akkor mégis mi történik?
Tartalom:
- Orvosok életkora
- „Dolgozó” orvosok
- Ágyak száma
- Terjedő gyógyszertárak
- Születések száma
- Mentők
- Menj Isten hírével
- Halálozások
- Mikor műtenek már meg?
- Kórházak vagy stadionok
ORVOSOK ÉLETKORA
Nézzük meg, hogy hol is tartunk orvosi „vérfrissítés” terén a közreadott KSH adatok alapján (összevont férfi és nő, de mindkettőnél hasonló a helyzet):
Jól látható egy 2004 és 2023 adat-összehasonlításnál, hogy bizony nagy hiány van a középkorú orvosokból – itt talán ez még attól is független, hogy az illető kutató vagy adminisztratív munkát végző – csak legyen „dolgozó” orvos, kívánja a kormány. Eltűnt a 35-59 éves korosztály az aktívak közül, tehát maradtak a medikusok/kezdők (kiknek sok év kell, hogy praktizálhassanak; nem sértésnek szánt megjegyzés, mert vizsga után még több év gyakorlat kell) és 60-as évüket már jócskán betöltöttek az aktív orvosok többségében.
Ez azért baj, mert a fiataloknak még talán nincs elég tapasztalatuk ÉS lehetőségük, az idősek meg már nem terhelhetőek túl (tisztelem Magyarország 100 évét betöltött orvosát, Dr. Körmenti István, aki már koránál fogva nem vesz fel új pácienst). Felmerül tehát a kérdés: Hová mentek ezek az orvosok, miért hiányzik ez a bő korosztály?
„DOLGOZÓ” ORVOSOK
Ugyancsak a KSH adatait elemezve azt vesszük észre, hogy vannak „Dolgozó” orvosok (ami NEM azt jelenti, hogy téged fog ellátni a TB-d befizetése után). Ez lehet magánorvos vagy adminisztratív „dolgozó” is, csak legyen egy szakdiplomája. A Vac.hu cikke is kellően foglalkozik a különbségek kifejezésével, mely szerint
2010-ben közel 34 ezer orvosra 39 ezer álláshely jutott.
2023-ban ugyanez már 33 ezer orvos és 42 ezer állás.
Ez a tekintetben is érdekes, mivel Kötcsén ennek kapcsán mondta a kormányfő, hogy több orvosunk van. Gondolatébresztőnek a Nepszava.hu cikkét is javaslom, miszerint: a „dolgozó” orvosokhoz tartoznak az orvoslátogatók, kutatók és adminisztratív vezetők is, csak legyen „orvosi diplomájuk”. Jól látható az is, hogy mennyivel kevesebb háziorvosunk-gyermekorvosunk van, hiszen a hivatkozott táblázatokból kiolvasható, hogy ~20(19) év távlatában -1.019 fővel lett kevesebb belőlük (mindeközben „dolgozó” orvosból +3.188). Azaz: tízezer lakosonként -1 fő(!) orvos. Mennyivel is növekedik így 1-1 orvos ellátandó betegeinek száma: +185 fő minden egyes orvosra vetítve. Igazán hálásak lehetnek, hogy emelt munkaidő (lásd: ügyeleti rendszerek) és alacsony megbecsülés (pl. vélemények mellőzése) mellett praktizálhatnak.
GDP szinten sikerült -1,1%-ot spórolnunk az egészségügyön 19 év alatt (talán többet, de nem frissítették az adatokat) éves szinten, így 2022-ben már csak 6,7%-ot költöttünk erre a „jelentéktelen”, de életben tartó tevékenységre.
ÁGYAK SZÁMA
Stadionok voltak vagy kórházak? Már soha nem tudjuk meg az egy időben interneten terjedő képről. Az viszont bizonyos, hogy a KSH adatai alapján azt is kiszámíthatjuk, hogy mennyi ággyal lett kevesebb 19 év alatt: -16.135 db.
Míg 2004-ben 79.605 db volt, 2023-ban már csak 63.740 db ágyunk lett. Vajon mi történt ennyi ággyal és milyen intézményekben voltak? Próbáltam megnézni 10 éves távlatot, ami alapján 1083,1 db ágy tűnt el évente(!). Biztos a rozsda meg az ágyi poloska?
TERJEDŐ GYÓGYSZERTÁRAK
Ez nagy biznisz lett, de nem vagyok benne biztos, hogy a lakosságot ezt jobban segíti, mint egy szakképzett orvos és/vagy ápoló. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy míg régen csak patikus alapíthatott gyógyszertárat, ma már – hála dicsőséges kormányunknak – bárki más is megteheti releváns szakértelem nélkül. Szintén 19 évre vetítve +255 gyógyszertár nyílt és +1.206 gyógyszerészünk lett. Felvetődik a kérdés: Vajon a kórház adósságok meg arra jók, hogy a bajba jutott beszállítók üzletrészét megszerezzék, azaz „lenyúlják”?
SZÜLETÉSEK SZÁMA
A védőnői/mentős adattáblákból is kiderül, hogy mennyivel kevesebb szülés történt – sajnos ehhez talán nem kell külön a születések számát vizsgálni. Ezt is ugyanúgy 19 évre vetítve azt kapjuk, hogy -14.344 a fogyás (halálozás és élve-születés számra más jön ki lejjebb), ami alapján talán érthető a várandós anyára jutó -2,7 alkalmi védőnői látogatás is.
Egy friss szeptemberi „Népmozgási” adat alapján sem az látszik, hogy javítjuk a tendenciákat: „Az előzetes adatok szerint 2024 szeptemberében 6.708 gyermek született és 9.697 fő halt meg. Az előző év azonos időszakához képest a születések száma 7,7, a házasságkötéseké 22%-kal csökkent, a halálozásoké 5,4%-kal nőtt.„ Ej, mi lesz így veled, magyar? 🙁
MENTŐK
Superman helyett sok valós hős létezik, köztük a mentők is (meg orvosok, tűzoltók, rendőrök stb., de ez is egy ilyen tiszteletreméltó szakma). Talán éppen ezért nehéz megérteni, hogy lett 19 év alatt 28-cal kevesebb mentőállomás? Hogy szülésekhez miért kell kevesebbszer (-3,4 alkalom) kimenni, azt sajnos már tudjuk, azt viszont nem feltétlenül, hogy miért lett kevesebb a mentőszállítás (-189,6, de a külön részletezett „betegszállítás”-nál – 2008-cal érdemes hasonlítani – további csökkenéseket tapasztalunk). S vajon mi történt a légmentésekkel? Hogy lett az 509 alkalomból csupán „75„? Hová tűntek a helikopterek és/vagy személyzete? Esetleg Forma 1-re, esküvőre vagy egyéb oda-vissza útra szállítanak magánszemélyeket?
MENJ ISTEN HÍRÉVEL
Kideríthető az adatokból, hogy 259.091-re ugrott az „egynapos ellátási esetek” száma. Magyarán: gyógyult vagy, ágyunk és orvosunk/ápolónk/felszerelésünk/klímánk nincs elég, menj utadra! Igazolható a feltevés annak tükrében is, hogy lecsökkent az ápolási nap 22.991-ről 14.447-re.
HALÁLOZÁSOK
A Covid is kivette a magáét, de egységesen vizsgálva a halálozások mennyiségét elmondható, hogy a 19 éves különbségből adódó romló adat nem függ azzal össze jelentősen. Míg 2004-ben „csupán” 2,9% volt a halálozás, tavaly, 2023, már 4,1%(!).
Vajon ez összefügg a kórházi fertőzésekkel? E tekintetben érdemes pl. Dr. Kulja András képviselőnk véleményére is hagyatkozni, hiszen ő ilyen területen dolgozott. Kiemeli az antibiotikumok megfelelő kezelését, tisztaságot és a nem elhanyagolható tényt, hogy bizonyos kezeléshez biztosítani kell(ene) a megfelelő hőmérsékletet és létszámot. Hogy állnak helyt a nővérek, ha csupán ketten jutnak 40 betegre? Hogyan válasszanak, mikor menteni kell a menthetőt?
Itt írtam volna a Magyar Péter-es kórház-látogatások alkalmából megismert penészes, később „zsírra szállt pornak” titulált, szennyeződésről, de a kedves olvasó már bizonyára ismeri ezt a mára népszerű legendát.
Mondjuk, mintha december 28 és január 4 között nem mindig tudnánk meghalni a statisztikákon. Hogy van ez? A 20 éves átlagunk, 2003-2023 éveinek távlata felölelve, sajnos 132.530 fő, miközben -39.976 fővel (sima átlagolás) vagyunk kevesebben évente, mivel csak +92.553 a születési átlag (a tavalyi 2023-as volt a leggyatrább szám: 85.225 gyermek jött csak világra). Felhívás: Kedves magyar állampolgárok! Vegyük vissza a hazát! Legyen több magyar, legyen jobb kedvünk, legyen kiszámíthatóság (Ugye milyen jó lenne, ha nem attól tartanál, hogy holnap mit talál ki már megint a Magyar Köz/l/önyben?) és legyél te is Rendszerváltó!
MIKOR MŰTENEK MÁR MEG?
Itt is hivatkozhatunk a dr. Kulja András által elmondottakra, mielőtt konkrét példákat írnánk: „Dunaharasztiban most találkoztam egy beteggel, aki a tüdőgyógyászhoz jövő évre kapott időpontot. Szív CT-vizsgálatra is hónapokat kell várni.” De van egy Nemzeti (mert jól cseng a dohányboltok vagy a „vágta” után, legyen ez is „Nemzeti”, röviden NEAK) Egészségbiztosítási Alapkezelő oldal, melyről tetszés szerint lekérdezhetünk pár adatot (bizonyára a 60 napon túliak száma érdekelhet bennünket, mert a 2 hónapon belüliek csak szellemek ebben a rendszerben), bár az átlagolási és terület áttekintő módszerük nehezen követhető:
Szív elektrofiziológiai vizsgálatára várók 60 napon túl: 458 fő. Nagyon humorosnak találhatja a kedves olvasó, hogy szerintük a tényleges várakozási idő 22 nap, miközben a „Minden térség” és „Nyugat-Dunántúl” (ezek szerint a Nyugat-Dunántúl már nem „minden”) országos átlaga mindkettő esetében 73 nap.
Csípőprotézis műtét estében 7005 fő az országos átlag. Hogy is van ez? A „Minden térség” 6829 fő, melynél nincs magasabb, viszont akkor hol a felső érték az átlaghoz? Hogy jön ki egy nagyobb átlag, mint a látható számok? „Magic” – mondaná a népszerű angol komikus, Mr. Bean. Tekintve a botlást, nem áltatjuk magunkat egy „tényleges” várakozási idő adatával (a kedves olvasó megteheti, de itt nehezen jön ki a matek).
Gerincstabilizáló műtétek, gerincdeformitás műtétei: 677 fő (ennyien nem ülnek a parlamentben), a napoknál nincs a „23”-as számnál alacsonyabb, de sebaj, kijött az átlag.
….
(Kedves olvasó! Fentiek értelmezhetetlenségéből okulva úgy döntöttem, hogy nem folytatom ezen NEAK oldal további elemzését, inkább leírok pár számot : 11, 21, 33, 44, 50, átlaguk most 7. Kész. Üdv: Szerk..)
Economyx.hu: Állami ellátásban szakorvosi vizsgálat 19, diagnosztika 21 nap; magánellátásban 7,5 és 7,4 nap.
Valaszonline.hu: Állami ellátásban csípőprotézis műtétre – példa alapján – simán 3-4 év lehet; magánban 2 hónapon belül. Töprengjünk, vajon Guinness rekord-e, hogy
Szombathelyen a térdprotézis műtétre (fanfárok és dobpergés…) 6 év és 9 hónapot kell várni!
Kedves térdsérült anyuka: Ne essen kétségbe, addig jöhet még akár 7 gyerek is (bár ilyen térddel ugyan nehéz lehet cipelni, csak simán fizikai munkát végezni, de sebaj, idővel mindenki sorra kerül)!
Térdprotézis műtét esetében a budapesti kórházakban sem sokkal rózsásabb a helyzet egy 2024 januári igénylésnél:
- 2026 augusztus (Szent János Kórház),
- 2026 tavasz (Semmelweis Egyetem),
- 2025 közepe (Honvéd Kórház),
- 2027 ősze (Szekszárdon és Veszprémben – igen, több, mint 3 év után várják a szerencséseket…).
Ugyanakkor Takács Péter egészségügyi államtitkár azt mondta, hülyeség, hogy a magánegészségügy felé terelnék az embereket. Hogyne, hiszen jobb is, ha kivárjuk mozgás nélkül azt a 2-4 évet protézisműtétre állami gondozásban, csak közben „valaki” mozgasson minket ide-oda (pl. WC-re). Rák – ami évente több tízezrek életét veszi el – esetén is biztos jobb, ha várunk több napot.
KÓRHÁZAK VAGY STADIONOK
Fentebb már említettem egy közreadott képet, itt most leközöljük a maga valóságában és akkor jöjjön a feladvány: Mi a hiba a szövegekkel (előjáróban: ez humor)?
Aki szemfüles, az talán rögtön kiszúrta, hogy soha az életben nem volt „Puskás Ferenc” kórházunk, csak kiváló labdarúgónk. Igen, a felsorolás valójában stadionok adatait közli, ahol az ágyszám = férőhely. Ez az elterjedt mém azt próbálja bemutatni, hogy mennyivel jobb is lehetne a kórházak helyzete, ha stadionok tömkelege helyett kórházakba is invesztálunk pár milliárdot. A 444.hu stadion versus kórház cikke jól szemlélteti a különbségeket.
„VIP szobákról” még nem írtunk semmit, de buzdítom az olvasót, hogy arra keressen rá maga a saját szájíze szerint.
#újbuda#ujbuda#ujbudai#újbudai
_________________________________________________________________________________________
A fenti QR kóddal a „Legyél a Változás Egyület„-et tudod támogatni REpontoknál. Köszönjük!
XI. kerületi TISZA SZIGET TAGSÁG – ra itt tudsz jelentkezni.
Érdekesnek találtad ezt a cikket? Legyél te is köztünk, legyél te is Rendszerváltó!
