A Moody’s Ratings (Moody’s) a 2024. november 29.-én stabilról negatívra változtatta Magyarország kormányának kilátásait. Ugyanakkor megerősítette a hosszú távú deviza és helyi deviza kibocsátó, valamint a deviza és helyi deviza kiemelt fedezetlen minősítést Baa2 szinten. Ezzel párhuzamosan megerősítette a (P)Baa2 devizaalapú felsőbb szintű fedezetlen polcprogramok besorolását is.
Döntésük értelmében a kilátásokat negatívra változtatták, ami a magyar intézményrendszer és kormányzás minőségével összefüggő lefelé mutató kockázatokat tükrözi és azt jelenti, hogy az ország végső soron a tervezett európai uniós (EU, Aaa stabil) források jelentős részét elveszítheti, mert nem teljesíti e pénzeszközök felszabadításának feltételeit. Ez viszont csökkentheti a GDP-növekedés trendjét, valamint gyengítheti a költségvetési és adósságmutatókat. Ez a helyzet Magyarország egyik kulcsfontosságú kereskedelmi partnere, Németország gyenge növekedése (Aaa stabil) összefüggésében áll elő, ami felerősítheti a gazdaságra nehezedő negatív nyomást. Míg a kormányzati kiadások esetleges meredek növekedése a 2026-os parlamenti választások előtt súlyosbíthatja a negatív fiskális trendeket.
Magyarország Baa2 besorolásának megerősítése a fent említett kockázatok ellenére erős gazdasági erőt tükröz. Magyarország gazdasági erejét a viszonylag magas jövedelmi szint és a szerteágazó gazdaság, mérsékelt trendű GDP-növekedés támogatja. Magyarország fiskális erejét ugyanakkor negatívan érinti a viszonylag magas államadósság-teher. Ezzel együtt arra lehet számítani, hogy az adósság megfizethetőségének az elmúlt két évben megfigyelt jelentős gyengülése 2025-re részben megfordul, ami alátámasztja a mostani megerősítést. Intézményi gyengeségek nehezítik Magyarország hitelprofilját, ideértve a jogállamiság betartását, a civil társadalomba való beavatkozást, valamint a jegybanki függetlenség és a monetáris finanszírozás miatti aggodalmakat.
A Moody’s Magyar Nemzeti Bank (MNB) kilátását is stabilról negatívra változtatta. Ezzel párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Baa2-es hosszú távú kibocsátói besorolását megerősítettük. Az MNB hitelprofilja szorosan összefonódik az államéval, és ugyanazok a hitelezési fundamentumok befolyásolják. Minősítései és kilátásai tehát összhangban vannak a kormányéval.
A magyar deviza- és devizaplafon változatlanul A1. A helyi devizaplafon és a szuverén besorolás közötti négy fokozatú különbség a gazdaságban mérsékelt kormányzati lábnyomot, a kormányzati lépések mérsékelt kiszámíthatóságát és a kulcsfontosságú intézmények megbízhatóságát, valamint mérsékelt politikai kockázatokat és robusztus külső sérülékenységi profilt tükröz. A devizaplafon azonos szinten van a helyi devizaplafonnal. Az Európai Unió tagállamaként Magyarország fiskális és makrogazdasági politikáját az Európai Bizottság rendszeresen értékeli, és az EU-val való szoros kapcsolat a kereskedelmi és befektetési kapcsolatokon keresztül véleményünk szerint minimálisra csökkenti az átutalási és konvertibilitási korlátozások kockázatát.
INDOKOLÁS A KILÁTÁSOK STABIL-RÓL NEGATÍVRA MÓDOSÍTÁSÁHOZ
A negatív kilátások mögött Magyarország gazdasági, költségvetési és adósságkilátásait fenyegető, intézményi és irányítási gyengeségekből fakadó lefelé mutató kockázatok magyarázzák.
Ha Magyarország intézményei nem tudják vagy nem akarják teljesíteni az EU által a források felszabadítására támasztott fennmaradó feltételeket, Magyarország végső soron jelentős összegű támogatástól és alacsony költségszintű hiteltől eshet el. Közép- és Kelet-Európa társaihoz hasonlóan Magyarország is jelentős uniós forrásokat kapott a múltban, amelyek fellendítették a GDP-növekedést, valamint támogatták a fiskális és adósságmutatókat.
A 2021–27-es időszakban Magyarországnak juttatott uniós források összege a 2023-as GDP 24%-a, vagyis a GDP 3,4%-a évente, beleértve a Fellendülési és Ellenállóképességi Eszközöket (RRF), a kohéziós politikai alapokat, a közös agrárpolitikai alapokat és további kisebb összegű alapokat. A 24%-ból Magyarország a GDP 14%-ának megfelelő forráshoz jutott, a fennmaradó 10%-nak pedig a meghatározott célok teljesítése feltétele.
A fennmaradó RRF és REPowerEU források (együtt a GDP 5%-a) felszabadításához Magyarországnak teljesítenie kell mind a 27 úgynevezett szupermérföldkövet. Tekintettel a Magyarország és az EU közötti nehéz tárgyalásokra, valamint a kifizetési kérelmek 2026. augusztusi határidejére, megnövekedett kockázatot lát a Moody’s arra, hogy Magyarország jelentős mennyiségű forrásból marad le.
Ezenkívül a fennmaradó kohéziós alapok (a GDP 5%-a) jelenleg különböző feltételek, különösen a jogállamiság betartásával kapcsolatos feltételek miatt zárolva vannak. Magyarország 2024 végén valószínűleg tartósan elveszíti mintegy 1 milliárd eurót (a GDP 0,5 százaléka) a felfüggesztett kohéziós politikai forrásokból, hacsak nem születik megállapodás az EU-val az év vége előtt.
Az EU-s források beáramlásával kapcsolatos kockázatok megnőttek a kulcsfontosságú kereskedelmi partner, Németország gyenge növekedése miatt. A magyar gazdaság erősen integrálódott a német értékláncokba, és azon uniós országok közé tartozik, amelyek leginkább függenek a németországi kereslettől. Miközben arra lehet számítani, hogy az elektromos jármű- és akkumulátorgyártó iparba irányuló jelentős külföldi befektetések növelik Magyarország exportkapacitását a következő években, a gyengébb külső kereslet a vártnál lényegesen alacsonyabb kapacitáskihasználást eredményezhet az új gyártóüzemekben, ami gyengíti középtávú gazdasági kilátásokat.
Ezek a lefelé mutató, a gazdasági erőt fenyegető kockázatok Magyarország költségvetési erejét is veszélyeztetik, mivel a strukturálisan gyengébb növekedés a bevételek csökkenését és az állami kiadások növekedését eredményezheti. Közvetlenül az uniós források elmaradása finanszírozási hiányt teremt (feltételezve a kormány jelenlegi hozzáállását), ami magasabb adósságteherhez vezet. Ezen túlmenően, a 2026-os parlamenti választások előtti jelentős kiadások, a versenyképesebb politikai környezet hátterében megfordíthatják a költségvetési konszolidációt.
INDOKOLÁS A Baa2-MINŐSÍTÉSEK MEGERŐSÍTÉSÉHEZ
Magyarország Baa2 besorolásának megerősítése összességében továbbra is erős gazdasági erőt tükröz, amit a viszonylag magas jövedelmi szint és a diverzifikált gazdaság támaszt alá, 2019-2028-ban mérsékelt, 2,3%-os GDP-növekedéssel. A GDP-növekedés 2026-28-ra átlagosan 3%-ra gyorsulását prognosztizáljuk, amit az elektromos jármű- és akkumulátorgyártó iparban megvalósuló nagy külföldi működőtőke beruházások (FDI-k) megvalósítása támogat, így a GDP növekedés a 2025 évben 1,9%-ra várható, 2024-es 0,7% és a 2023-as -0,9% után.
Magyarország fiskális erejét hátráltatja a viszonylag magas, a GDP 73,4%-át kitevő államadósság-teher 2023-ban, ami 8,4 százalékponttal haladja meg a 2019-es adatot. Ezenkívül az adósság megfizethetősége jelentősen gyengült 2023–24-ben az inflációhoz kötött adósság késleltetett hatása miatt. Előrejelzések szerint az adósság megfizethetősége 2025-ben részben helyreáll, mivel az infláció 2024-ben 4% alá süllyed a 2023-as 17%-ról. A magyar inflációhoz kötött kötvények, úgynevezett Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) az előző évi átlagos inflációhoz kapcsolódnak és a teljes központi államadósság közel 13%-át tette ki 2024 októberében.
Intézményi gyengeségek nehezítik Magyarország hitelprofilját, ideértve a jogállamiság betartását, a civil társadalomba való beavatkozást, valamint a jegybanki függetlenség és a monetáris finanszírozás miatti aggodalmakat.
KÖRNYEZETVÉDELMI, SZOCIÁLIS, KORMÁNYZÁSI SZEMPONTOK (ESG)
A magyar Közösségi Innovációs Felmérés (CIS-3) azt jelzi, hogy az Environmental, Social and Governance (ESG) megfontolások korlátozott hatással vannak a jelenlegi hitelminősítésre és idővel nagyobb negatív hatást fejthetnek ki. Ez azt tükrözi, hogy az ország hitelprofilja ki van téve a társadalmi kockázatoknak, főként a kedvezőtlen demográfiai folyamatokhoz kapcsolódóan, amelyek negatív hatással lesznek a trend növekedésére, és növelik a hosszú távú költségvetési fenntarthatósági kockázatokat, amelyeket csak részben mérsékel a robusztus pénzügyi kapacitás és a szakpolitikai hatékonyság.
A Közösségi Innovációs Felmérés angolul a Community Innovation Survey (CIS) a vállalkozások innováció és a teljesítmény kapcsolatát vizsgálja (szerk.).
Magyarország E-2 környezeti kibocsátói profil pontszáma a legtöbb kategóriában korlátozott környezeti kockázatoknak való kitettséget tükröz. Ennek ellenére a szén-dioxid-átalakulási kockázat magasabb, tekintettel a gazdaság ágazati összetételére és az ország energiaszerkezetére.
Magyarország S-3 kibocsátói profilpontszáma a kedvezőtlen demográfiai folyamatokból adódó kockázatot tükrözi, amely a munkaképes korú népesség csökkenésében (és a teljes népesség csökkenésében) tükröződik. A viszonylag szigorú bevándorlási politikákkal együtt ez jelentősen megnehezítheti a potenciális növekedést hosszabb távon, és növelheti a költségvetési fenntarthatóság kockázatait. Magyarország mérsékelten negatív kitettséget mutat az oktatási rendszerben. Míg a végzettségi arányok magasak, az oktatás minőségét gyakran említik, mint olyan tényezőt, amely a készségek jelentős eltérései mögött áll, ami a jövőben munkaerővel és jövedelemmel kapcsolatos kihívásokhoz is vezethet.
Magyarország G-2 kibocsátói profiljának pontszáma az intézmények mérsékelt minőségét és általánosan hatékony politikákat tükrözi, egyensúlyban tartva a civil társadalom és az igazságszolgáltatás gyengeségeivel, amint azt fentebb említettük. Az intézményi szintű hiányosságok az EU-val fennálló vitás kapcsolat hátterében álltak, ami bizonytalanságot okoz a jelentős uniós források kifizetésével kapcsolatban. Ennek ellenére a magyar kormány elkötelezett a költségvetési körültekintés mellett, a hatóságok pedig rendszeresen publikálnak átfogó és megbízható adatokat.
MI MÓDOSÍTHATJA FEL A BESZÁMÍTÁSOKAT
A negatív kilátások azt jelzik, hogy a besorolást nem valószínű, hogy a közeljövőben javítják. A kilátások valószínűleg akkor állnak vissza stabilra, ha jelentős és tartós javulás következik be az EU-val fenntartott kapcsolatokban, és további előrelépés történik a szuper mérföldkövek tekintetében. A feltétel teljes teljesítése jelentős uniós források szabadulna fel, amelyek Magyarország gazdasági, fiskális és intézményi erősségeire gyakorolt jótékony hatása miatt hitelpozitívak lennének.
Ezenkívül egy jelentősebb költségvetési konszolidáció elérése, amely a vártnál lényegesen jobb költségvetési és adósságmutatókat eredményezne, hitelpozitív lenne. Ezenkívül a vártnál lényegesen erősebb trendnövekedés, amely a vártnál gyorsabb jövedelmi konvergenciát eredményezne az EU-átlaghoz, hitelpozitív lenne.
MI VÁLTOZTATHATJA LE AZ ÉRTÉKELÉSEKET
A Magyarország és az EU közötti megállapodás további jelentős késése a szükséges reformok végrehajtásáról az uniós források jelentős részét veszélybe sodorná, ami a besorolást rontaná. Ha Magyarország intézményei nem képesek vagy nem akarják maradéktalanul végrehajtani a hátralévő reformokat, az negatív hatással lenne az ország intézményi kereteinek minőségére, ami hitelezési negatívum lenne. Általánosabban véve a fiskális konszolidáció megfordulásának és a vártnál lényegesen gyengébb növekedési ütemnek a jelei hitelnegatívak lennének.
Emellett, tekintettel arra, hogy Magyarország továbbra is nagy mértékben függ az oroszországi energiaimporttól, egy elhúzódó energiaellátási zavar is hitelnegatív lenne. Sőt, Magyarország Baa2 besorolása nyomás alá kerülne, ha az események kockázata jelentősen megemelkedne, esetleg az orosz-ukrán háború NATO-bevonása melletti eszkalációjával összefüggésben.
#újbuda#ujbuda#ujbudai#újbudai#11. kerület#XI. kerület
____________________________________________________________________________________________________________
A fenti QR kóddal a „Legyél a Változás Egyület„-et tudod támogatni REpontoknál. Köszönjük!
XI. kerületi TISZA SZIGET TAGSÁG – ra itt tudsz jelentkezni.
Érdekesnek találtad ezt a cikket? Legyél te is köztünk, legyél te is Rendszerváltó!
Érdekes videókért: Média Hekk
